Épületek
tervezése

Megbízóink számára elsősorban élettereket tervezünk, melyek létrehozásában velük - egymást segítve – dolgozunk, és amely végül a kívánt épületben manifesztálódik. Közösen gondolkodunk, mert nem kevesebbet, mint jövendőbeli életük kereteit határozzuk meg. Segítünk a bennünk megbízóknak, hogy nem szakmabeliként is „jó kérdéseket” tudjanak feltenni, és hogy aztán arra jó válaszok születhessenek. Az emberi lépték megőrzése alapvető hitvallásunk. Olyan házakat tervezünk, amelyek, jó és korszerű minőségű alapanyagokból és technikai megoldásokból születnek meg, így választ adva a 21. század kihívásaira. Törekszünk az energiahatékonyságára, a megújuló energiák hasznosítására és a hosszú távú fenntarthatóságára. Igény esetén komplex segítséget nyújtunk a telek kiválasztásától a beköltözésig. Lakóépületek esetén tervezőink princípiumként a 3P elveit követik. 3P= progresszív, professzionális, passzív. Progresszív: haladó szemléletű kortárs, ami a múltból építkező jelen idejű építészet. Professzionális: teljes körű szolgáltatás, amelynél végigkísérjük a tervezés és megvalósulás stációit, és adunk segítséget a szaktervezőink által is. Passzív: fenntartható és energiahatékony épületek tervezése. Lakóépületek alatt értjük és vállaljuk a fent említett családi házon kívül a sorházak, ikerházak, társasházak vagy éppen egész lakóparkok tervezését is. A többlakásos lakóépületek tervezése a családi házak léptékéhez képest nagyobb és ebből következően komplexebb feladat is, hiszen itt már nem egy, de több család különféle szokásait, életritmusát és habitusát kell élhető formában formába önteni. Középületnek nevezzük azokat az épületeket, amelyek közösségi funkciókat látnak el, fő jellemzőjük a társadalmi szolgáltatás. Műtermünk törekszik az egyedi és időálló épületek tervezésére, amely túl a funkcionalitásukon a városszövetbe harmonikusan illeszkednek, érthetőek, és szerethetőek. Alapvető törekvésünk az érthető, logikus, letisztult formavilág megteremtése, a kortárs regionális építészet hangsúlyozása. Itt is természetesen alapvetés a „zöld” középület, és az alacsony üzemeltetési költségek megteremtése. Ez az épületfajta sokkal nagyobb és hatékonyabban együttműködő tervezői gondolkodást, és sokszereplős szaktervezői közreműködést igényel egy lakóépülethez képest. Tervezőink több középület típus tervezésében próbálhatták ki tudásukat, vagy vehettek részt tervezésükben. Ilyen volt az egészségügyi létesítmény, sportlétesítmény, vendéglátási létesítmény, nevelési-oktatási létesítmény, kereskedelmi épületek, stb… Az utóbbi években több ipari épület tervezésében vettünk részt. A jól működő indusztriális épületek tervezésének alapvető feltétele a technológiai és gyártási (létrehozási) folyamatok pontos megértése, a termelési folyamatok szakszerű ismerete. A kortárs ipari épületek pedig még ennél is többet képviselnek. Az előbb említett tényezőkön felül az építészeti kvalitások megjelenítését is. A tervező csapatban az ipari épületek tervezésekor van a legtöbb és legváltozatosabb szaktervezői részvétel, akik koordinálása komoly, de igen érdekes és értékes kihívást jelenthet. Műtermünk építészei az utóbbi években sok tapasztalatot szereztek a műemléki építészetben, de a jelen formációban még nem volt alkalmunk tovább mélyíteni tervezői kvalitásunkat. Hazánkban a 21. századi műemléki bemutatásnál két pregnánsan eltérő igény jelentkezik, amely gyakorta vezet ellentétek kialakulásához. Egyrészt a társadalmi igény, vagy pontosabban a társadalmi-politikai igény, másrészt a tudományos igény. A műemlékvédelem olyan kortárs építészeti tevékenység, ahol az elmélet és gyakorlat viszonya a meghatározó, ugyanakkor interdiszciplináris tevékenység. Valljuk, hogy a műemlékvédelem kutatási-megértési-megóvási-továbbadási folyamat.

Műtermünk a műemlékek helyreállításának bármely folyamatában felelősen és felkészülten vesz részt:
1. konzerválás (conservation, Konservierung, conservazione)
2. restaurálás (restoration, Restaurierung, restauro): kiegészítés (didaktikai,anastylosis,esztétikai), megerősítés (szerkezeti okból), romlefedés (védőtető, védőépület)
3. revitalizáció: nem romemlék esetében
4. rekonstrukció (reconstruction, Rekonstruktion, ricostuzione): elvi rekonstrukció, tényleges rekonstrukció (részleges, teljes újjáépítés)

Fontosnak érezzük bármely műemléki helyreállítás megkezdése előtt a kritikai vizsgálat elvégzését, amely egyértelmű válaszokat ad a bemutatás hitelességére, az értékhierarchiára, és a bemutatott emlék és környezetének viszonyára.

Szakági
tervezés

Az építészek ugyan karmesterei egy-egy nagyobb (vagy akár kisebb) tervezéseknek is, de munkájuk elengedhetetlen része a szakági tervezők munkarészei. Ez a szaktervezői munka végigkíséri a teljes tervezési folyamatot, de Kormányrendeletek által szabályozott is, hogy mikor melyik szaktervezőt kell bevonni a különböző tervfázisokban. A tartószerkezetek tervezése az építész és a statikus tervező szoros együttműködését igényli. A statikus az a szakember, aki a köznapi gondolkodásmódnál azért felelős, hogy tanácsot, javaslatot adjon az építész számára, hogy az adott épület balesetmentesen és hiba nélkül „megálljon”. Szaktervezőként foglalkozik az épületet ért terhelésekkel, és hatásokkal, és az azoknál alkalmazandó szabványokkal, elkészíti az erőtani számításokat. Előfordul, hogy neki magának is van újabb „szaktervezője” aki segíti a munkáját, a geotechnikus. A speciális alapozási munkarészek alátámasztó talajvizsgálatát végzi el, aki ezzel a statikus hatékony és korrekt munkavégzését segíti. A különféle tervfázisokban az épületgépészeti munkarészek más és más tartalommal bírnak, más kérdésre adnak választ. Az engedélyezési tervfázisban főként szöveges formában foglalja össze összefoglalt az épület gépészeti megoldásait.
Kiviteli tervfázisában természetesen rajzi munkarésszel is kommunikál, és képi formában jeleníti meg a vízellátás, csatornázás, tűzivíz, gázellátás, fűtés-hűtés-légtechnika, biztonsági légtechnika és technológia rendszerek alaprajzait és függőleges csőterveit. Két részre lehet osztani azt a tervanyagot, amit az elektromos tervező készít el. Az elsőbe az erős- és gyengeáramú rendszereket, az épületünk energiával való ellátásának módját, valamint az épület villám és érintésvédelmi rendszerét ismerteti ez az engedélyezési tervfázis. A másodikban az előbb felsoroltak részletes tervei, valamint az elosztó-berendezések kapcsolási rajzai, az erőátvételi tervek és épületgépészeti csatlakozások tervei. Villamos tervek része a belső világítási, és térvilágítás tervei is. Bonyolultabb vagy magasabb szinten ezzel már inkább speciális szakemberek foglalkoztatunk. Egy igen speciális szaktervezési szegmens a tűzvédelem. Egyrészt a különleges szakzsargonja, másrészt a szigorú előírások gyors változása miatt, amit építészként nehéz követni. Ezért a „tüzes szaktervező” kollégánk, az épület belső funkciójával, vagy akár külső kinézetével kapcsolatban bizony meglepetést tud szerezni az építésznek is. Alapvetően az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásával, a szerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményekkel, tűzszakaszokkal, tűztávolságok méreteivel, valamint a tűzgátló szerkezetek különleges megoldásaival foglalkozik. Több szakági tervezővel is kapcsolatban áll, pl. a gépésszel a tűzivíz ellátásnál, vagy az elektromossal a vészvilágítás kiépítésénél, vagy a villámvédelemnél. Összetett szaktervezői feladat. Az építészet és biológia komplex ismerete, valamint a térben és időben (négy évszak) gondolkodás művészete. Munkája a geodéziai felmérésből indul, majd több tervet és felmérést készít: faállapot, növénykataszter, tereprendezés, környezetrendezés, a telepítendő növények listája, kertépítészeti terv, kerti bútorok és világítások jegyzéke, terve. A jogszabály ugyan nem teszik kötelezővé, de magas igényszintű tervek készítésekor (pl. szállodák, reprezentatív terek) kidolgozásra kerülnek a terek belsőépítészeti koncepciója, tervei. Műtermünkben több belsőépítész is dolgozik, így felkészültek vagyunk az ilyen jellegű tervek szakszerű és művészi elkészítésére is. Kiviteli tervezés során együttműködik az építésszel, gépésszel, elektromos tervezővel, statikussal. Berendezési terveket, padlóburkolati és álmennyezeti terveket, falnézetek készít. Javaslatot tesz a látszó anyagokra, azok felületére és színére, a beépített és mobil bútorokra, elkészíti a világítótestek konszignációs listáit, a függöny és szőnyegfektetési terveit és esetlegesen egyedi bútorokat is tervez. Speciális esetekben technológiai terveket is készíthet. Az úttervező több szakágat is összefogó tervfejezet (Munkájába bevonja a tájépítészt, elektromos tervezőt, közműtervezőt). A geológiai adatok frissítése után elkészíti a telken belüli és az ingatlanhoz vezető külső utak tervezését, forgalomtechnikai kialakítását (esetleges ideiglenes forgalomkorlátozást). Az úttervező nem csak a felszínnel (utak vezetése, közvilágítás, víztelenítés), de az utak alatt lévő közműérintettséggel is foglalkozik munkarészeiben. Úttervező szaktervi munkarészére van szükség a legegyszerűbb családi ház tervezéséhez is, ha pl. az ingatlannak nincs közúti kapcsolata. A közműtervező megállapítja az építendő épületünk vagy épületeink jövőbeli közműkapacitását, az adott lehetőségeinket, majd ehhez képest tervezi meg az esetleges bővítéseket, vagy jobb esetben csak beszerzi a szolgáltatóktól a közműnyilatkozatokat. Megtervezi a víz, gáz, villamos energia, távközlés, csatorna épületbekötéseit, mérőhelyeit, és azok esetleges hálózat kiváltását. A fent felsorolt szaktervezői lista nem ad teljes felsorolást a teljes tervezői palettáról hiszen minden feladat más és más, minden épület tervezése más kihívást és specializációt jelenthet. Nem beszéltünk pl. a konyhatechnológusokról, a vasútmérnökökről, a biztonsági berendezésekkel foglalkozó szakemberekről, a lifttechnológusokról, biológusokról, orvostechnológusról, hidrológusról és számtalan más szakemberről.

Tanácsadás

Ingatlanfejlesztés tanácsadás alatt azt a komplex szolgáltatást értjük, ami az elhatározástól a birtokbavételig terjed. A megfelelő ingatlan kiválasztásától a tervezésen, és kivitelezésen keresztül a használatbavételi eljárás befejezéséig. A tanácsadás lehet teljesen egyszerű, ami azt jelenti, hogy az építtető csak arra kíváncsi, hogy egyáltalán milyen paraméterekkel építhető be egy ingatlan (beépíthetőség, épület helye, szintek, egységek száma, stb…) de kiterjedhet a jogi, műszaki, pénzügyi feltételekre is. Nagyobb projektek esetén kiterjesztjük munkánkat a megvalósíthatósági vagy környezeti hatástanulmány elkészítésével is. Itt természetesen már egyéb jogi, közgazdasági és környezetvédelmi szakértőket is bevonunk a munkánkba. A 21. századi épületek mára általánosan elvárható alaptulajdonsága az energiatakarékos üzemeltetésük. Építtetőinknek segítünk a zöldmegoldások ésszerű kidolgozásában mind építészeti, mind pedig gépészeti aspektusból. Megtervezzük a megújuló energia aktív és passzív felhasználását a lakókörnyezetükben. Javaslatot teszünk épületfelügyeleti rendszerek kidolgozására, ill. kérésre hiteles energetikai tanúsítványt is adunk. Segítséget adunk a részletes beruházási program kidolgozásához. Eljárunk a különféle szakhatósági hozzájárulások, és nyilatkozatok beszerzésénél. Figyelemmel kísérjük a projekt műszaki, adminisztratív megoldásainak problémáit és kezeljük azt. A tervezési és kivitelezési szakaszban a társtervezői és alvállalkozói kommunikációt összehangoljuk és tanácsainkkal a megrendelői igényeket képviseljük.

Látványtervezés,
3D modellezés

A háromirányú térkiterjedés, vagy térdimenzió közismertebb és elfogadott nevén a „3D”-s modellezés az építészeti munkában 21. századi alapkövetelménnyé vált, ezzel hozzásegítve a laikus megbízók térélménybeli érthetőségét. Ez a virtuális szolgáltatás a döntéshozatal szerves részévé vált. A virtuális térben létrehozott modellezés a teljes tervezési folyamat alatt annak alapját jelenti különböző részletezettséggel, természetesen a tervfázisoknak megfelelően.

Vázlattervnél főképpen a tervezett épület fő dimenzionális kiterjedését és az alkalmazott anyagokat mutatjuk be, míg engedélyezési tervfázisban már valósághűbb, részletesebb modellt építünk fel, amelyből igény szerint akár fotorealisztikus látványterv is készülhet. A kiviteli tervfázisban a 3D-s modellezés már a szakági tervezőkkel való információcserét segíti. (BIM-alapú, Building Information Modeling – épület információs modellezés) Ma a BIM alapú modellezés legegyszerűbb és legáltalánosabb kérdése az ütközés-vizsgálatát (collision detection), de a felhasználása, felhasználhatósága természetesen egy igen széles paletta (25 féle felhasználása van!) egészen az ütemtervezés (4D BIM), a költségvetés készítés (5D BIM), karbantartás ütemezése, organizációs terv, …a szabvány megfelelőségi vizsgálatig is terjedhet. Mára a BIM információs modellezés nagyobb épületek esetében már elkerülhetetlenné vált.

A fotórealisztikus képek készítésénél a jobb érthetőség kedvéért külön kérésre fotóba illesztett látványterveket is készíthetünk. A külső szemlélőnek, a megrendelőinknek azonban a leglátványosabb, ha animációs filmen virtuálisan járhatják be a tervezett épületet.

Épületek
tervezése

Megbízóink számára elsősorban élettereket tervezünk, melyek létrehozásában velük – egymást segítve – dolgozunk, és amely végül a kívánt épületben manifesztálódik. Közösen gondolkodunk, mert nem kevesebbet, mint jövendőbeli életük kereteit határozzuk meg. Segítünk a bennünk megbízóknak, hogy nem szakmabeliként is „jó kérdéseket” tudjanak feltenni, és hogy aztán arra jó válaszok születhessenek. Az emberi lépték megőrzése alapvető hitvallásunk. Olyan házakat tervezünk, amelyek, jó és korszerű minőségű alapanyagokból és technikai megoldásokból születnek meg, így választ adva a 21. század kihívásaira. Törekszünk az energiahatékonyságára, a megújuló energiák hasznosítására és a hosszú távú fenntarthatóságára. Igény esetén komplex segítséget nyújtunk a telek kiválasztásától a beköltözésig.

Lakóépületek esetén tervezőink princípiumként a 3P elveit követik. 3P= progresszív, professzionális, passzív. Progresszív: haladó szemléletű kortárs, ami a múltból építkező jelen idejű építészet. Professzionális: teljes körű szolgáltatás, amelynél végigkísérjük a tervezés és megvalósulás stációit, és adunk segítséget a szaktervezőink által is. Passzív: fenntartható és energiahatékony épületek tervezése. Lakóépületek alatt értjük és vállaljuk a fent említett családi házon kívül a sorházak, ikerházak, társasházak vagy éppen egész lakóparkok tervezését is. A többlakásos lakóépületek tervezése a családi házak léptékéhez képest nagyobb és ebből következően komplexebb feladat is, hiszen itt már nem egy, de több család különféle szokásait, életritmusát és habitusát kell élhető formában formába önteni.

Középületnek nevezzük azokat az épületeket, amelyek közösségi funkciókat látnak el, fő jellemzőjük a társadalmi szolgáltatás. Műtermünk törekszik az egyedi és időálló épületek tervezésére, amely túl a funkcionalitásukon a városszövetbe harmonikusan illeszkednek, érthetőek, és szerethetőek. Alapvető törekvésünk az érthető, logikus, letisztult formavilág megteremtése, a kortárs regionális építészet hangsúlyozása. Itt is természetesen alapvetés a „zöld” középület, és az alacsony üzemeltetési költségek megteremtése. Ez az épületfajta sokkal nagyobb és hatékonyabban együttműködő tervezői gondolkodást, és sokszereplős szaktervezői közreműködést igényel egy lakóépülethez képest. Tervezőink több középület típus tervezésében próbálhatták ki tudásukat, vagy vehettek részt tervezésükben. Ilyen volt az egészségügyi létesítmény, sportlétesítmény, vendéglátási létesítmény, nevelési-oktatási létesítmény, kereskedelmi épületek, stb…

Az utóbbi években több ipari épület tervezésében vettünk részt. A jól működő indusztriális épületek tervezésének alapvető feltétele a technológiai és gyártási (létrehozási) folyamatok pontos megértése, a termelési folyamatok szakszerű ismerete. A kortárs ipari épületek pedig még ennél is többet képviselnek. Az előbb említett tényezőkön felül az építészeti kvalitások megjelenítését is. A tervező csapatban az ipari épületek tervezésekor van a legtöbb és legváltozatosabb szaktervezői részvétel, akik koordinálása komoly, de igen érdekes és értékes kihívást jelenthet.

Műtermünk építészei az utóbbi években sok tapasztalatot szereztek a műemléki építészetben, de a jelen formációban még nem volt alkalmunk tovább mélyíteni tervezői kvalitásunkat. Hazánkban a 21. századi műemléki bemutatásnál két pregnánsan eltérő igény jelentkezik, amely gyakorta vezet ellentétek kialakulásához. Egyrészt a társadalmi igény, vagy pontosabban a társadalmi-politikai igény, másrészt a tudományos igény.
A műemlékvédelem olyan kortárs építészeti tevékenység, ahol az elmélet és gyakorlat viszonya a meghatározó, ugyanakkor interdiszciplináris tevékenység. Valljuk, hogy a műemlékvédelem kutatási-megértési-megóvási-továbbadási folyamat.

Műtermünk a műemlékek helyreállításának bármely folyamatában felelősen és felkészülten vesz részt:

1. konzerválás (conservation, Konservierung, conservazione)

2. restaurálás (restoration, Restaurierung, restauro): kiegészítés (didaktikai,anastylosis,esztétikai), megerősítés (szerkezeti okból), romlefedés (védőtető, védőépület)

3. revitalizáció: nem romemlék esetében

4. rekonstrukció (reconstruction, Rekonstruktion, ricostuzione): elvi rekonstrukció, tényleges rekonstrukció (részleges, teljes újjáépítés)

Fontosnak érezzük bármely műemléki helyreállítás megkezdése előtt a kritikai vizsgálat elvégzését, amely egyértelmű válaszokat ad a bemutatás hitelességére, az értékhierarchiára, és a bemutatott emlék és környezetének viszonyára.

Szakági
tervezés

Az építészek ugyan karmesterei egy-egy nagyobb (vagy akár kisebb) tervezéseknek is, de munkájuk elengedhetetlen része a szakági tervezők munkarészei. Ez a szaktervezői munka végigkíséri a teljes tervezési folyamatot, de Kormányrendeletek által szabályozott is, hogy mikor melyik szaktervezőt kell bevonni a különböző tervfázisokban.

A tartószerkezetek tervezése az építész és a statikus tervező szoros együttműködését igényli. A statikus az a szakember, aki a köznapi gondolkodásmódnál azért felelős, hogy tanácsot, javaslatot adjon az építész számára, hogy az adott épület balesetmentesen és hiba nélkül „megálljon”. Szaktervezőként foglalkozik az épületet ért terhelésekkel, és hatásokkal, és az azoknál alkalmazandó szabványokkal, elkészíti az erőtani számításokat. Előfordul, hogy neki magának is van újabb „szaktervezője” aki segíti a munkáját, a geotechnikus. A speciális alapozási munkarészek alátámasztó talajvizsgálatát végzi el, aki ezzel a statikus hatékony és korrekt munkavégzését segíti.

A különféle tervfázisokban az épületgépészeti munkarészek más és más tartalommal bírnak, más kérdésre adnak választ. Az engedélyezési tervfázisban főként szöveges formában foglalja össze összefoglalt az épület gépészeti megoldásait.

Kiviteli tervfázisában természetesen rajzi munkarésszel is kommunikál, és képi formában jeleníti meg a vízellátás, csatornázás, tűzivíz, gázellátás, fűtés-hűtés-légtechnika, biztonsági légtechnika és technológia rendszerek alaprajzait és függőleges csőterveit.

Két részre lehet osztani azt a tervanyagot, amit az elektromos tervező készít el. Az elsőbe az erős- és gyengeáramú rendszereket, az épületünk energiával való ellátásának módját, valamint az épület villám és érintésvédelmi rendszerét ismerteti ez az engedélyezési tervfázis. A másodikban az előbb felsoroltak részletes tervei, valamint az elosztó-berendezések kapcsolási rajzai, az erőátvételi tervek és épületgépészeti csatlakozások tervei. Villamos tervek része a belső világítási, és térvilágítás tervei is. Bonyolultabb vagy magasabb szinten ezzel már inkább speciális szakemberek foglalkoztatunk.

Egy igen speciális szaktervezési szegmens a tűzvédelem. Egyrészt a különleges szakzsargonja, másrészt a szigorú előírások gyors változása miatt, amit építészként nehéz követni. Ezért a „tüzes szaktervező” kollégánk, az épület belső funkciójával, vagy akár külső kinézetével kapcsolatban bizony meglepetést tud szerezni az építésznek is. Alapvetően az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásával, a szerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményekkel, tűzszakaszokkal, tűztávolságok méreteivel, valamint a tűzgátló szerkezetek különleges megoldásaival foglalkozik. Több szakági tervezővel is kapcsolatban áll, pl. a gépésszel a tűzivíz ellátásnál, vagy az elektromossal a vészvilágítás kiépítésénél, vagy a villámvédelemnél.

Összetett szaktervezői feladat. Az építészet és biológia komplex ismerete, valamint a térben és időben (négy évszak) gondolkodás művészete. Munkája a geodéziai felmérésből indul, majd több tervet és felmérést készít: faállapot, növénykataszter, tereprendezés, környezetrendezés, a telepítendő növények listája, kertépítészeti terv, kerti bútorok és világítások jegyzéke, terve.

A jogszabály ugyan nem teszik kötelezővé, de magas igényszintű tervek készítésekor (pl. szállodák, reprezentatív terek) kidolgozásra kerülnek a terek belsőépítészeti koncepciója, tervei. Műtermünkben több belsőépítész is dolgozik, így felkészültek vagyunk az ilyen jellegű tervek szakszerű és művészi elkészítésére is. Kiviteli tervezés során együttműködik az építésszel, gépésszel, elektromos tervezővel, statikussal. Berendezési terveket, padlóburkolati és álmennyezeti terveket, falnézetek készít. Javaslatot tesz a látszó anyagokra, azok felületére és színére, a beépített és mobil bútorokra, elkészíti a világítótestek konszignációs listáit, a függöny és szőnyegfektetési terveit és esetlegesen egyedi bútorokat is tervez. Speciális esetekben technológiai terveket is készíthet.

Az úttervező több szakágat is összefogó tervfejezet (Munkájába bevonja a tájépítészt, elektromos tervezőt, közműtervezőt). A geológiai adatok frissítése után elkészíti a telken belüli és az ingatlanhoz vezető külső utak tervezését, forgalomtechnikai kialakítását (esetleges ideiglenes forgalomkorlátozást). Az úttervező nem csak a felszínnel (utak vezetése, közvilágítás, víztelenítés), de az utak alatt lévő közműérintettséggel is foglalkozik munkarészeiben. Úttervező szaktervi munkarészére van szükség a legegyszerűbb családi ház tervezéséhez is, ha pl. az ingatlannak nincs közúti kapcsolata.

A közműtervező megállapítja az építendő épületünk vagy épületeink jövőbeli közműkapacitását, az adott lehetőségeinket, majd ehhez képest tervezi meg az esetleges bővítéseket, vagy jobb esetben csak beszerzi a szolgáltatóktól a közműnyilatkozatokat.
Megtervezi a víz, gáz, villamos energia, távközlés, csatorna épületbekötéseit, mérőhelyeit, és azok esetleges hálózat kiváltását.

A fent felsorolt szaktervezői lista nem ad teljes felsorolást a teljes tervezői palettáról hiszen minden feladat más és más, minden épület tervezése más kihívást és specializációt jelenthet. Nem beszéltünk pl. a konyhatechnológusokról, a vasútmérnökökről, a biztonsági berendezésekkel foglalkozó szakemberekről, a lifttechnológusokról, biológusokról, orvostechnológusról, hidrológusról és számtalan más szakemberről.

Tanácsadás

Ingatlanfejlesztés tanácsadás alatt azt a komplex szolgáltatást értjük, ami az elhatározástól a birtokbavételig terjed. A megfelelő ingatlan kiválasztásától a tervezésen, és kivitelezésen keresztül a használatbavételi eljárás befejezéséig. A tanácsadás lehet teljesen egyszerű, ami azt jelenti, hogy az építtető csak arra kíváncsi, hogy egyáltalán milyen paraméterekkel építhető be egy ingatlan (beépíthetőség, épület helye, szintek, egységek száma, stb…) de kiterjedhet a jogi, műszaki, pénzügyi feltételekre is.
Nagyobb projektek esetén kiterjesztjük munkánkat a megvalósíthatósági vagy környezeti hatástanulmány elkészítésével is. Itt természetesen már egyéb jogi, közgazdasági és környezetvédelmi szakértőket is bevonunk a munkánkba.

A 21. századi épületek mára általánosan elvárható alaptulajdonsága az energiatakarékos üzemeltetésük. Építtetőinknek segítünk a zöldmegoldások ésszerű kidolgozásában mind építészeti, mind pedig gépészeti aspektusból. Megtervezzük a megújuló energia aktív és passzív felhasználását a lakókörnyezetükben. Javaslatot teszünk épületfelügyeleti rendszerek kidolgozására, ill. kérésre hiteles energetikai tanúsítványt is adunk.

Segítséget adunk a részletes beruházási program kidolgozásához. Eljárunk a különféle szakhatósági hozzájárulások, és nyilatkozatok beszerzésénél. Figyelemmel kísérjük a projekt műszaki, adminisztratív megoldásainak problémáit és kezeljük azt. A tervezési és kivitelezési szakaszban a társtervezői és alvállalkozói kommunikációt összehangoljuk és tanácsainkkal a megrendelői igényeket képviseljük.

Látványtervezés,
3D modellezés

A háromirányú térkiterjedés, vagy térdimenzió közismertebb és elfogadott nevén a „3D”-s modellezés az építészeti munkában 21. századi alapkövetelménnyé vált, ezzel hozzásegítve a laikus megbízók térélménybeli érthetőségét. Ez a virtuális szolgáltatás a döntéshozatal szerves részévé vált. A virtuális térben létrehozott modellezés a teljes tervezési folyamat alatt annak alapját jelenti különböző részletezettséggel, természetesen a tervfázisoknak megfelelően.

Vázlattervnél főképpen a tervezett épület fő dimenzionális kiterjedését és az alkalmazott anyagokat mutatjuk be, míg engedélyezési tervfázisban már valósághűbb, részletesebb modellt építünk fel, amelyből igény szerint akár fotorealisztikus látványterv is készülhet.
A kiviteli tervfázisban a 3D-s modellezés már a szakági tervezőkkel való információcserét segíti. (BIM-alapú, Building Information Modeling – épület információs modellezés) Ma a BIM alapú modellezés legegyszerűbb és legáltalánosabb kérdése az ütközés-vizsgálatát (collision detection), de a felhasználása, felhasználhatósága természetesen egy igen széles paletta (25 féle felhasználása van!) egészen az ütemtervezés (4D BIM), a költségvetés készítés (5D BIM), karbantartás ütemezése, organizációs terv, …a szabvány megfelelőségi vizsgálatig is terjedhet. Mára a BIM információs modellezés nagyobb épületek esetében már elkerülhetetlenné vált.

A fotórealisztikus képek készítésénél a jobb érthetőség kedvéért külön kérésre fotóba illesztett látványterveket is készíthetünk. A külső szemlélőnek, a megrendelőinknek azonban a leglátványosabb, ha animációs filmen virtuálisan járhatják be a tervezett épületet.